Chaochao!! Itt vagyok ismét! Új résszel újult energiával *o* Tegnapra terveztem,de a földrengés megakadályozott... Épp írtam mikor elkezdett remegni meg zörögni minden. Ott aztán nem volt mese. Egész Romhány kirohant az utcára. A lengyelek az Angolkertben meg álltak,mint akik karót nyeltek, a fordítójuk meg nem volt sehol..Mindenki telefonált,beszélgetett.Szegény kutyám sík ideg volt. 12km-re még a nagymamám is érezte...Azt monda mami: már azt hittem állatok vannak alattam. Az még jobb... Én először orosz tankokra gondoltam,vagy,mint Pesten a metró.
De nem húzom tovább a szót: Jó olvasását!
Minden esetre a kis hölgynek támogatásra volt szüksége,amit -a jelenlegi állapotban- csak Bill volt képes szolgáltatni.
Kikelt az ágyból és a fürdőbe ment,majd gyorsan visszarohant a gardróbba. Amikor az egyik pólóját húzta le a polcról kiesett egy keretes kép. Nem tört össze hiszen puha szőnyegre eset. Felvette,de legszívesebben a falhoz vágta volna. Tom és ő voltak rajta. Akkor csomagolhatta a pólóba mikor eljött a Kaulitz-villából, azóta pedig elfelejtette kivenni. Hiba volt. Most megint eszébe jutott,hogy Tom milyen köcsög vele, marhára nem gentleman.
Sokáig nézte a képet,de muszáj volt leraknia,mert a telefonja kezdett csörögni. A menedzsere volt. Közölte vele,hogy 9-re legyen a stúdióban Billel. Úgy lazán 2 percben eldarálta neki a mai mentet,de Sky nem aggódott azért,hogy nem jegyzi meg, hiszen Jeremmy vagy még ezerszer el fogja neki mondani.
Levette a hálóruháját és megállt a fürdőkád előtt,de inkább elfordult és zuhanyzóba állt.
Hosszú percekig folyatta magára a hideg vizet,de sehogy sem tudott felébredni,szemei halványan pislogtak,mint egy pici gyertyaláng. Inkább elzárta a csapot és a teste köré tekert egy törölközőt.
Fél óra múlva kedvetlenül kocsikázott át egész Hamburgon,majd leparkolt a hatalmas Kaulitz-villa ellőtt. Elővette a kulcsait és bement. Hátulról Tom hatalmas kutyája Scotty loholt ki, utána pedig Emma macskája Billi totyogott. Sky megsimogatta a kutyát,majd elindult befelé. Kikereste a lakás kulcsot és kinyitotta az ajtót. Felment Bill szobájába és halkan benyitott. Elmosolyodott ahogy meglátta Emmát Bill karjai között aludni. Kicsit cikinek is érezte,hogy most fel kell ébresztenie a fiút és szegény Em pedig egyedül fog ébredni. Halkan az ágyhoz lépkedett és ébresztgetni kezdte Billt.
-Mi van? -morogta a fiú a rázogatásra.
-Sky vagyok. Jeremmy hívott,hogy 9-re bent kellene lennünk.
-És most mennyi az idő?
-10 perc múlva 9.
-Baszki! -Bill még egyszer magához ölelte Emmát és mélyen beszívta az illatát,majd lassan a hátára fordult és nyújtózott egyet. Kényelmesen felült az ágyban és oldalra pakolta hosszú lábait,elrugaszkodott és fel állt. A gardróbhoz vonszolta magát és felöltözött. Addig Sky nézte Emma,hogy alszik. Közvetlen mellé ült az ágyra. Pont oda ahol még érezni lehetett Bill testének melegét és illatát. Már hiányzott neki,hogy egy férfi mellett ébredjen. Kicsit baszta is a csőrét,hogy Emma erre sokkal többször ébredhet,mint ő.
-Imádom nézni ahogy alszik. -Sky-t Bill hangja zökkentette vissza a valóságba.
-Jah. Cukin alszik. -Sky nem ragozta az érzelmeit,fel is állt és levette a szemét Emmáról. Még a végén Bill azt hiszi szemet vetett a nőjére. Hiszen nyílt titok volt Bill előtt is: Skyler nem nagyon tudja eldönteni,hogy jobbra vagy balra akar menni szexuális téren. Szóval ő az a tipikus közép utas ribi. De arany szabály volt nála: nem mászunk rá barátokra! .
Gondolkozott azon,hogy elmondja Billnek mennyire egyedül érzi magát,de inkább hallgatott. Ezt inkább meghagyta estére Tomnak.
Váratlan hidegrázásra ébredtem,de a szemeimet nem nyitottam ki. Próbáltam hozzá bújni Billhez,de akárhogy furakodtam nem éreztem őt. Ekkor pattantak ki a szemeim. Az agyamat elöntötte a meleg fos. Totál felbaszta az agyamat,hogy már megint egyedül kellett kelnem. Szinte nem is tudom mikor keltünk együtt utoljára.
De nem sokáig idegeskedhettem ezen hiszen jött a következő pofon a ma reggeltől. Méghozzá SMS formájában.
Emma, anyával eljöttünk Hamburgba és szeretnénk veled találkozni! Nagyon fontos lenne! Ha úgy fogalmazhatok a családunk sorsa múlik rajta! Remélem rá érsz ma két óra körül!? Itt várunk téged a hotel kávézójában.
Skyler kezei között csak úgy égett a gitár. A reflektorok fényeitől a vörös haja szinte izzott. Seth mellett állt és közben énekelt is. A legpörgősebb duettet amit valaha írt a bandának. Végül egy nagy dobszólóval véget ért a szám.
-Ez mi? -Sky leemelt a műszerfalról egy kis tokocskát amiben egy CD volt.
-Emmáé. Gondolom mikor nyúzta a kocsimat itt hagyta.
-Belehallgathatok?
-Felőlem. Gondolom a kisasszony nem fog érte megnyúzni.
Sky betette a lejátszóba. A T.Mills- Crystalized című száma szólalt meg először.
-Ezt szeretem. -Bill arcán önelégült mosoly húzódott végig. Sky megforgatta a szemeit,majd átkapcsolt a következő számra.
Komolyan majdnem leájultam a székről: anyám nagy levegőt vett és belekezdett a mondani valójába: -Noss akkor nem is voltam terhes. Igazából egy kisbabát találtam az ajtónk előtt. Ő volt Sofia. És ugyebár rá két évre voltam életemben először terhes; Emmával.
-Hogy mi? -Sofi hisztérikusan csapott az asztalra. - Nem vagyok vér szerinti Bloom?
-Hihetetlen... -morgott Peter. -A legforróbban szeretett lányomról kiderül,hogy semmi köze nincs a családomhoz?
-Sajnálom...-nyögte Victoria.
-Nem érdekel! Sofia akkor is az én lányom marad! Victoria, egy ostoba,hülye vagy,ha azt hiszed ettől,majd Emmát fogom egyetlen lányomnak tekinteni! Te pedig...-rám nézett. -...ugyan úgy megvetlek és gyűlöllek! Ezek után is egy rohadt,velejéig romlott nő leszel! Kicsi lányom!
-Legalább nem vagyok egy korcs. -éltem a helyzetemmel. Szánalmat éreztem Sofi iránt. Ő az akinek semmi köze a családhoz,de még is fölényt élvezett éveken keresztül. Igaz,hogy apám egy romlott nőnek tart,de legalább tudom kik az igazi szüleim!
-Vigyázz a szádra! -csapott az asztalra Peter.
-Mert különben? Kitagadsz?
-Pontosan! Akár most képes lennék az egész örökséget Sofira hagyni!
Cinikusan felnevettem. -Sajnos nagyobb hatalom van a kezemben,mint hármótoknak összesen! Szóval a te szavad az enyémhez képest picsa! Ha kicsit megfeszíteném magam ti már holnap az utcán lennétek! -felálltam és távozáshoz készültem. -De nyugodtan tagadj ki! Nekem tök mindegy,hogy pár év múlva néhány euróval gazdagabb vagyok vagy nem. -elegánsan hátradobtam a hajamat és hosszú léptekkel ott hagytam a családomat. Nem törődtem azzal,hogy Peter miket ordítozott utánam,csak minél előbb kiakartam jutni onnan.
Beültem a kocsimba és kormányra borultam. Próbáltam nem foglalkozni velük,de nem ment... Az érzelmeim erősebbek voltak. Baromi nagy pofonként ért minden. Kurvára untam ezt az egész szitut! Miért nem élhetek úgy ahogy nekem tetszene? Siker,gazdagság,szerelem! Ezeken kívül NEM.KELL.MÁS! Az a rohadt élet,miért nem tudja ezt felfogni?
Mérgesen,összetörve indítottam be a kocsit. Besoroltam a kocsik közé és próbáltam visszafogni magam. Igaz,baromi nehéz volt,hiszen néhány őspöcs egyáltalán nem tudott vezetni. Basszus! Nem azért vannak a szabályok,hogy betartsuk és ne idegesítsük fel a másik embert?
Mire hazaértem a vérnyomásom felülről baszta a 200-at. Bevágtam magam után az ajtót és durcásan levágódtam a nappaliban.
-Szia cica!Mizujs? -köszönt Tom. Lustán letette magát mellém és átkarolta a vállamat.
-Mmm...szarságok.
-Mesélj! -utasított,mint valami kihallgatáson.
-Kitagadtak a családból! -mély levegőt vettem és végig simítottam a combomon.
-Azt hittem ezt már évekkel ezelőtt megcsinálták. -erőltetetten felnevetett,de aztán elkomorodott. -Sajnálom. Szar érzés lehet.
-Az is! -letöröltem egy könnycseppet. -Senki nincs akire támaszkodhatsz vagy akikhez haza mehetsz.
-Hey! -ő következő cseppet törölte le a szemem sarkából. -És én mi vagyok neked? Te nem csak egy régi ismerősöm vagy hanem a húgom,aki az öcsémmel dug,de ez már mellékes.
-A húgod a sógor nőd. -mosolyogva néztem Tom szép barna szemeibe,majd elterültem a kanapén és hozzábújtam. -Olyan jó,hogy itt vagytok nekem. A két über cuki bátyám, akiket nagyon szeretek!
-Jah! Bill és én, én és Bill,Tom és Bill, Bill és Tom az ikrek.
Hülyeségeket filozofált,de jól esett hallani. Sőt még egész nyugodtan gondolt Billre. Lehet lassan belátja,hogy feleslegesen kakaskodnak Billel?. Ez megnyugtató. Jó érzés tudni,ha nálam nem,de náluk minden rendbe jön!!. Legalább életem két oszlopos férfi tagjával legyen jó a kapcsolatom és a ő kapcsolatuk is helyre jöjjön.
-Szeretlek Tomika! -motyogtam a mellkasán.
-Én is szeretlek cicuska. -megpaskolta a fenekemet.
-Nana! Ezt csak Billnek szabad!
-És nekem miért nem? He? He? Hee?
-Mert veled régen dugtam, Billel meg pár napja.
-Haha! Mire nem emlékszel te kis picsa!Amúgy: nem mindegy melyik Kaulitz farkal?
-Nem! -nyöszörögve a hátamra fordultam. Kényelmesen elhelyezkedtem, végül a fejemet Tom combjára hajtottam.
-Ez amúgy nem furi,hogy Billel,mind a ketten tudjuk milyen a puncid?
-Tom az csak egy éjszaka volt! Semmi több! Már az a hülyeség is majdnem a kapcsolatunk rovására ment.
-Jah. De jó volt. -elégedetten megnyalta az ajkait.
-Kösz!Eddig senki nem panaszkodott. -a hajamat kezdtem el csavargatni.
Tom mély levegőt vett és simogatni kezdett. A távolba meredt és valamin nagyon gondolkozott.
-Tomika? -halkan suttogtam.
-Kérdezhetek valami? Valami nagyon komolyat!
-Kérdezz!
-Szerinted kimenjek Skyler koncertjére?
-Sky a barátnőd! Kötelességed mellette állni élete -talán- legfontosabb eseményén! Szerintem menj el! Legalább Bill is megnyugszik.
-Pont Bill miatt nem akarok ki menni! Ezzel úgy érezné,hogy beismertem; öcsi fantasztikus ötleteid vannak!
-Mert nem?
-Néha... -Tom grimaszolt.
-Jó! Tény és való,hogy néha tényleg túlzásokba esik. -felültem és rácsaptam a combjára. -Tudod mit! Gyere el miattam! Én megkérlek arra,hogy gyere el! Nem Sky miatt,nem is Billért! Értem!
-Oké...De ettől még Bill basztatni fog.
-Majd leállítom!
-Ugyan mivel?
-Ha basztatod Tomot,akkor 2 hétig nincs szex! Megfelel?
-Basszus,szegény! -a fiú édesen felnevetett. -Ti csajok nagyon kemények vagytok.
-Ha nem lennék kemény akkor már rég 5 gyerekes egyedül álló anya lennék aki abból él,hogy minden éjszaka öreg faszok százait szopja le.
-Mmm...Ez rossz példa volt.
-Miért?
-Mert akit említettél az lehet,hogy az 5 gyerekéért teszi mind ezt. Emma, nem mindenki milliárdos.
-Ezt a témát hanyagoljuk! Utálom ezt a szegény vs. milliárdos filózgatást.
Tom megvonta a vállát. -Figyu! Milyen érzés szerelmesnek lenni?
-Mi van? Komolyan ezt kérdezed?
-Igen,mert...-megvakarta a tarkóját. -Nem vagyok biztos az érzéseimben. Úgy igazán soha nem voltam szerelmes lányba,csak a testükbe.
-Ahha! -értelmesen bólogattam. -Szerelmesnek lenni,olyan jó érzés. Bizseregsz tőle,görcsbe rándul a gyomrod, cuki rózsaszín felhőket látsz, a szíved őrülten kezd el verni.
-Ezt mind érzed amikor Billel vagy? Igazán szereted őt?
-Huu... nem tudom! Tom,mióta itthon vagytok azóta folyamatosan csak veszekszünk.
-Mert mind ketten fent hordjátok az orrotokat! És ahogy észrevettem, elefántot csináltok a bolhából.
-De nincs is időnk egymásra. Este és reggel találkozunk aztán: viszontlátás'! Én próbálkozom,de ő...Tegnap is: tonna számra állt a papírmunka,de még is kész voltam az egész napomat vele tölteni,de ő egyszerűen lepattintott.
-De cica! Meg kell értened,hogy nagyon szoros a Tokio Hotel időbeosztása és egyénileg talán Billé a legsűrűbb.
-Attól,hogy ő a Tokio Hotel frontembere még nem kellene úgy kezelnie,mint egy jól mutató dísztárgyat.Úgy érzem magam,mint egy alibiribi. Gyakorlatilag az egész Világ kihasználja őt.Ráadásul mintha megváltozott volna,olyan kis nyomi mostanában. -megtöröltem a szemem.Gyomromba iszonyatos görcs állt. Próbáltam lenyelni a könnyeimet. Felálltam és föl le kezdtem mászkálni. Tom csak magyarázott nekem. De valahogy képtelen voltam rá figyelni. A saját gondolataim már csak Bill körül jártak.
Sky szinte kiugrott a kocsiból és az elé szaladó Scottyval kezdett játszani. Bill egyenesen bement. Hallotta a hangokat és úgy gondolta megnézi kik beszélgetnek olyan elmélyülten. Mosolyra húzódtak ajkai ahogy meglátta Emmát Tom előtt állni. Ám boldogsága gyorsan elillant.
-Tom, lassan nem bírom mellette. Úgy érzem magam,mint egy ribanc aki csak az ágyban jó pár éjszakára. Olyanok vagyunk,mint a rossz házasok: csak a szex tart össze. Romantika? Egy,két csók és kész. Nem bújunk össze órákra,mint régen.
-Pedig összebújva alszotok.
-Néha. De mindegy! Majd,ha lesz ideje leülünk és mindent megbeszélünk.
-Hát azt nehezen. Ma beszéltem Daviddel és elmondta,hogy már rendezte Bill utazását. Jövő héten a Maldív-szigetekre megy.
-Hogy mi?
Bill nem bírta tovább hallgatni. Inkább átcsoszogott a konyhába. Úgy is hamarosan jön Emma és leordítja a fejét.
Próbált nem idegeskedni,ezért csinált egy kis teát. Felült a bárszékre és a távolba meredt.
Szeme sarkából látta,hogy Skyler belép a nappaliba és egy hangos sziasztok-kal üdvözli a társaságot. Akárhogy próbált figyelni nem hallott választ,de Sky még is boldogan vette célba a konyhát. Biztos volt valami susmus hiszen Emma és Tom is követte őt. Na már csak ez hiányzik. Bill mély levegőt vett. Azonnali haditerv készítésbe fogott.
-Helló öcsipöcsi! -Tom testvériesen vállba boxolta őt.
-Szia. -köszönt vissza. Remény teljesen ránézett ikrére és pont elkapta a tekintetét. -Tom, minden oké?
Tom értette mit is akar Bill. Nem szerette volna ezzel is terhelni testvérét ezért biztatóan bólintott. Az énekes hálásan megölelte ikrét.
A lányok elhűlve nézték,hogy a Kaulitz ikrek,hogy képesek egymás között beszélgetni szavak nélkül, a saját nyelvükön.
Emma megragadta az egyik karját és próbált eltűnni a konyhából,de az ikrek,mint a ragadozók úgy csaptak le rá a nézésükkel.Hívogató volt számára Bill. Szíve szerint megölelte volna,vagy ami még jobb: szerelmesen,szenvedélyesen,vadul,de még is érzékien megcsókolta volna. De nem tette!
-Szia kicsim! -köszönt Bill,mire Emmában még a a levegő is megfagyott. Végül lassan kinyögött egy szia-t.
Skyler körbenézett a társaságon.
-Mit szólnátok egy meghitt családi ebédhez? -műmosolyt erőltetett magára és ő is kezdte egyre nyomottabbnak érezni a hangulatot.
-Igazad van! -Emma a pultra csapott. -Kikúrt meghitt család vagyunk.
-Neked meg mi a szar bajod van? -Bill gyilkos tekintettel nézte a lányt.
-Még kérdezed?
-Én csak kedves próbáltam lenni. -Sky összefonta karjait a melle előtt.
-Nem áll jól! -Em felkapta a cigis dobozát és kiviharzott a teraszra.
-Basszus! Mi baja van? -Bill értetlenül nézett Tomra. A gitáros nagy levegőt vett,majd belekezdett: -Beszélgettünk az előbb és mesélte,hogy kitagadták a családjából és veled sincs minden rendben.
-Velem? -az énekes szemei kikerekedtek. -Még is mi?
-Szerintem ezt nem tőlem kellene megkérdezned hanem magadtól,meg persze Emmától.
-Jól van. Majd beszélek vele.
-Nem majd! Most! -Tom nyomatékosította az utolsó szót. Bill nyöszörögve mászott le a székről. Ikre még egyszer utána szólt: -Az igazi,régi Bill nem nyöszörögne,ha Emmáról van szó. Arról a lányról akit szeret...
-Mi a fasz?
-Menj csak!!. -Tom biztatóan mosolygott és integetett.
Bill kedvetlenül lötyögött ki a teraszra. Oda sétált Emma mellé,aki a fa korlátnak támaszkodva meredt maga elé,könnyes szemekkel. Ujjai közt cigaretta füstölgött
Az énekes ugyan úgy támasztotta meg magát,mint barátnője. Hátranyúlt a farzsebébe és előhalászott egy cigit és meggyújtotta.
Hosszú percekig csak ott álltak egymás mellet. Válluk néha összeért amikor egyik lábukról a másikra helyezték testsúlyukat. Igazság szerint Bill azt se tudta mit mondjon, vagy,hogy miként szólítsa meg a lányt. Mondja neki azt,hogy hé! Kicsim, mi a baj? vagy legyen bunkó és kérje számon az előbbi incidenst hátha arra hajlandó lesz válaszolni? Annak a veszélye is fent állt,hogy Emma semmire nem lesz hajlandó válaszolni,csak durcásan,puffogva elvonul. Végül összeszedte minden gondolatát: -Cicám, elmondod mi bánt?
Cicám továbbra sem nézett rá. De legalább válaszolt: -Kitagadtak.
-Ch... várható volt.
-Nekem nem! Annyira megalázó...
-Szerinted Skylernek nem megalázó,hogy ilyen undok módon beoltottad őt?
-Leszarom!
-Emma, ne csináld már! Levegőt venni sincs időm,de azért itt vagyok,hogy beszéljük meg a problémáidat. Nem az enyémet hanem a tiédet!
-Nekem kurvára de nem Skyler a problémám.
-Akkor miért rajtra vezeted le a feszültséget?
-Egyszer visszaszóltam neki,mert nem tetszett amit mondott. Most ezért kövezzetek meg!
-Ha nem Sky-al van bajod akkor kivel, vagy mivel?
-Látod pont ez a bajom,hogy te semmit nem látsz. Éled a Világod: interjút adsz,turnézol,koncertezel,utazgatsz jobbra,balra.
-Mi van vele?
-Nem veszed észre,hogy te vagy a bajom! Nem foglalkozol velem és az érzéseimmel. Nekem szükségem van egy kis figyelemre.
-Ahha. És nem gondolod,hogy benned is lehetne egy kis megértés? Unom az örökös hisztit és a veszekedést a figyelem hiányodról.-Billnek nem volt hangulata se ereje ehhez az egészhez. Elnyomta a csikket, ellökte magát a korláttól,és elindult volna. Emma agya dolgozni kezdett és átforgatott minden megemésztlen dolgot.
-Bill... -motyogta Emma miközben felült a korlátra. -Izé....légyszi ne menj el.... Sajnálom,hogy ezzel bombázlak mindég! Most tényleg szarul érzem magam ez miatt,de szerintem meg tudjuk oldani.Együtt mindenre képesek vagyunk,igaz? Mellesleg; köszönöm,hogy kijöttél hozzám,nagyon jól esett! És az it köszönöm,hogy te vagy nekem!-lassan,alig hallhatóan nyögte ki ezeket a szavakat,de Billnek nem kellet több.Elérzékenyült ahogy Emma tágra nyílt,kétségbeesett szemeibe nézett. Oda lépett a lányhoz,átkarolta a derekát,majd úgy igazán Billesen megcsókolta. Emma megremegett szerelme karjaiban,miközben egy kósza könnycsepp gördült végig kipirosodott arcán.
Kikelt az ágyból és a fürdőbe ment,majd gyorsan visszarohant a gardróbba. Amikor az egyik pólóját húzta le a polcról kiesett egy keretes kép. Nem tört össze hiszen puha szőnyegre eset. Felvette,de legszívesebben a falhoz vágta volna. Tom és ő voltak rajta. Akkor csomagolhatta a pólóba mikor eljött a Kaulitz-villából, azóta pedig elfelejtette kivenni. Hiba volt. Most megint eszébe jutott,hogy Tom milyen köcsög vele, marhára nem gentleman.
Sokáig nézte a képet,de muszáj volt leraknia,mert a telefonja kezdett csörögni. A menedzsere volt. Közölte vele,hogy 9-re legyen a stúdióban Billel. Úgy lazán 2 percben eldarálta neki a mai mentet,de Sky nem aggódott azért,hogy nem jegyzi meg, hiszen Jeremmy vagy még ezerszer el fogja neki mondani.
Levette a hálóruháját és megállt a fürdőkád előtt,de inkább elfordult és zuhanyzóba állt.
Hosszú percekig folyatta magára a hideg vizet,de sehogy sem tudott felébredni,szemei halványan pislogtak,mint egy pici gyertyaláng. Inkább elzárta a csapot és a teste köré tekert egy törölközőt.
Fél óra múlva kedvetlenül kocsikázott át egész Hamburgon,majd leparkolt a hatalmas Kaulitz-villa ellőtt. Elővette a kulcsait és bement. Hátulról Tom hatalmas kutyája Scotty loholt ki, utána pedig Emma macskája Billi totyogott. Sky megsimogatta a kutyát,majd elindult befelé. Kikereste a lakás kulcsot és kinyitotta az ajtót. Felment Bill szobájába és halkan benyitott. Elmosolyodott ahogy meglátta Emmát Bill karjai között aludni. Kicsit cikinek is érezte,hogy most fel kell ébresztenie a fiút és szegény Em pedig egyedül fog ébredni. Halkan az ágyhoz lépkedett és ébresztgetni kezdte Billt.
-Mi van? -morogta a fiú a rázogatásra.
-Sky vagyok. Jeremmy hívott,hogy 9-re bent kellene lennünk.
-És most mennyi az idő?
-10 perc múlva 9.
-Baszki! -Bill még egyszer magához ölelte Emmát és mélyen beszívta az illatát,majd lassan a hátára fordult és nyújtózott egyet. Kényelmesen felült az ágyban és oldalra pakolta hosszú lábait,elrugaszkodott és fel állt. A gardróbhoz vonszolta magát és felöltözött. Addig Sky nézte Emma,hogy alszik. Közvetlen mellé ült az ágyra. Pont oda ahol még érezni lehetett Bill testének melegét és illatát. Már hiányzott neki,hogy egy férfi mellett ébredjen. Kicsit baszta is a csőrét,hogy Emma erre sokkal többször ébredhet,mint ő.
-Imádom nézni ahogy alszik. -Sky-t Bill hangja zökkentette vissza a valóságba.
-Jah. Cukin alszik. -Sky nem ragozta az érzelmeit,fel is állt és levette a szemét Emmáról. Még a végén Bill azt hiszi szemet vetett a nőjére. Hiszen nyílt titok volt Bill előtt is: Skyler nem nagyon tudja eldönteni,hogy jobbra vagy balra akar menni szexuális téren. Szóval ő az a tipikus közép utas ribi. De arany szabály volt nála: nem mászunk rá barátokra! .
Gondolkozott azon,hogy elmondja Billnek mennyire egyedül érzi magát,de inkább hallgatott. Ezt inkább meghagyta estére Tomnak.
Váratlan hidegrázásra ébredtem,de a szemeimet nem nyitottam ki. Próbáltam hozzá bújni Billhez,de akárhogy furakodtam nem éreztem őt. Ekkor pattantak ki a szemeim. Az agyamat elöntötte a meleg fos. Totál felbaszta az agyamat,hogy már megint egyedül kellett kelnem. Szinte nem is tudom mikor keltünk együtt utoljára.
De nem sokáig idegeskedhettem ezen hiszen jött a következő pofon a ma reggeltől. Méghozzá SMS formájában.
Emma, anyával eljöttünk Hamburgba és szeretnénk veled találkozni! Nagyon fontos lenne! Ha úgy fogalmazhatok a családunk sorsa múlik rajta! Remélem rá érsz ma két óra körül!? Itt várunk téged a hotel kávézójában.
Sofia
Csak pislogtam. Az ex-családom feljött Hamburga csak azért,hogy valami nagyon fontosról beszéljünk pl.: család? Semmi hangulatom nem volt végig hallgatni,hogy mennyire próbálnak bent tartani a családban,de ha apám fülébe jut biztos kitagad és stb. Ráadásul anyám tipikus siránkozását se szeretném tovább hallgatni. De nem volt mit tennem. Legalább megtisztelem őket ennyivel.
Felöltöztem és rendbe hoztam magam.,majd elindultam a belvárosba. A gyomrom szabályosan liftezett és úgy éreztem mindjárt elhányom magam. Az agyamban röpködtek a gondolatok. A hotelbe is úgy mentem be,mint aki totál be van baszva. A személyzeti tagok folyamatosan köszöngettek,de egyedül az aligazgatóhoz szóltam hozzá: -Anyámmal fogok beszélgetni a kávézóba,szóval senki ne zavarjon.
Erre az öreg csak bólintott egyet és elvonult a recepciós pult mögé.
Megkerestem a kávézó legeldugottabb helyét és leültem. Rendeltem egy kávét és vártam. Nem kellett sokáig egyedül lennem: a távolban feltűnt anyám pici alakja. Utána jött Sofia és...Peter. Szuper!
-Szia kicsim! -anyám szinte a nyakamba akart ugrani,de eltoltam magamtól. Arcáról lesült a mosoly és sírás közeli állapotba került,de nem érdekelt!
-Sziasztok! -köszöntem nekik röviden. -Üljetek le!
Peter grimaszolt és az asztal túloldalára ült. Victoria rögtön kihasználta a helyzetet és mellettem foglalt helyet. A nővérem pedig inkább leült apám mellé.
-Na avassatok be: miért kellett ilyen sürgősen iderepülnöm. -Peter szigorúan nézett rajtunk végig.
-Noss...-kezdte Victoria. -Mert szeretnék neked valamit elmondani. A lányok tudják már a történet egyik felét és a másik részét pedig most szeretném előttük és előtted felnyitni.
-Halljam akkor!
-Emlékszel amikor '87-ben egy éves üzleti körútra utaztál?
-Persze. Amikor terhes voltál.
-Persze. Amikor terhes voltál.
Az agyam őrületes sebességgel zakatolt.A vér száguldott az ereimben és majd kipattantam a székből. '87 ?? Én 1989-es vagyok!
Skyler kezei között csak úgy égett a gitár. A reflektorok fényeitől a vörös haja szinte izzott. Seth mellett állt és közben énekelt is. A legpörgősebb duettet amit valaha írt a bandának. Végül egy nagy dobszólóval véget ért a szám.
Sky letette a gitárt és leugrott a színpadról. Odaszaladt az épp telefonáló Billhez és felugrott a hátára. Bill már meg se lepődött. Szabad kezével hátranyúlt és megtartotta a lányt,de Sky is ügyesen csimpaszkodott a nyakában.
-Mi van te kis pókmajom? -szólt hátra Bill miközben becsúsztatta a zsebébe a telefont.
-Semmi érdekes.
-Mára végeztetek?
-Ahha.
-Klassz! Akkor most elviszlek reggelizni,mert itt esel nekem össze!
Sky elmosolyodott és leugrott Bill hátáról.
-Jó ötlet. Úgy is mindjárt éhen halok. -Sky úgy ugrándozott ki a parkolóba,mint egy kis gumilabda. Behuppant Bill kocsijába és türelmetlenül várta míg az énekes lassan lehámozza magáról a bőrdzsekit és lassan beül. Bill kényelmesen indította be a kocsit is óvatosan állt ki a parkoló helyről. Túl nyugodt volt... Sky elmosolyodott és leugrott Bill hátáról.
-Ez mi? -Sky leemelt a műszerfalról egy kis tokocskát amiben egy CD volt.
-Emmáé. Gondolom mikor nyúzta a kocsimat itt hagyta.
-Belehallgathatok?
-Felőlem. Gondolom a kisasszony nem fog érte megnyúzni.
Sky betette a lejátszóba. A T.Mills- Crystalized című száma szólalt meg először.
-Ezt szeretem. -Bill arcán önelégült mosoly húzódott végig. Sky megforgatta a szemeit,majd átkapcsolt a következő számra.
Komolyan majdnem leájultam a székről: anyám nagy levegőt vett és belekezdett a mondani valójába: -Noss akkor nem is voltam terhes. Igazából egy kisbabát találtam az ajtónk előtt. Ő volt Sofia. És ugyebár rá két évre voltam életemben először terhes; Emmával.
-Hogy mi? -Sofi hisztérikusan csapott az asztalra. - Nem vagyok vér szerinti Bloom?
-Hihetetlen... -morgott Peter. -A legforróbban szeretett lányomról kiderül,hogy semmi köze nincs a családomhoz?
-Sajnálom...-nyögte Victoria.
-Nem érdekel! Sofia akkor is az én lányom marad! Victoria, egy ostoba,hülye vagy,ha azt hiszed ettől,majd Emmát fogom egyetlen lányomnak tekinteni! Te pedig...-rám nézett. -...ugyan úgy megvetlek és gyűlöllek! Ezek után is egy rohadt,velejéig romlott nő leszel! Kicsi lányom!
-Legalább nem vagyok egy korcs. -éltem a helyzetemmel. Szánalmat éreztem Sofi iránt. Ő az akinek semmi köze a családhoz,de még is fölényt élvezett éveken keresztül. Igaz,hogy apám egy romlott nőnek tart,de legalább tudom kik az igazi szüleim!
-Vigyázz a szádra! -csapott az asztalra Peter.
-Mert különben? Kitagadsz?
-Pontosan! Akár most képes lennék az egész örökséget Sofira hagyni!
Cinikusan felnevettem. -Sajnos nagyobb hatalom van a kezemben,mint hármótoknak összesen! Szóval a te szavad az enyémhez képest picsa! Ha kicsit megfeszíteném magam ti már holnap az utcán lennétek! -felálltam és távozáshoz készültem. -De nyugodtan tagadj ki! Nekem tök mindegy,hogy pár év múlva néhány euróval gazdagabb vagyok vagy nem. -elegánsan hátradobtam a hajamat és hosszú léptekkel ott hagytam a családomat. Nem törődtem azzal,hogy Peter miket ordítozott utánam,csak minél előbb kiakartam jutni onnan.
Beültem a kocsimba és kormányra borultam. Próbáltam nem foglalkozni velük,de nem ment... Az érzelmeim erősebbek voltak. Baromi nagy pofonként ért minden. Kurvára untam ezt az egész szitut! Miért nem élhetek úgy ahogy nekem tetszene? Siker,gazdagság,szerelem! Ezeken kívül NEM.KELL.MÁS! Az a rohadt élet,miért nem tudja ezt felfogni?
Mérgesen,összetörve indítottam be a kocsit. Besoroltam a kocsik közé és próbáltam visszafogni magam. Igaz,baromi nehéz volt,hiszen néhány őspöcs egyáltalán nem tudott vezetni. Basszus! Nem azért vannak a szabályok,hogy betartsuk és ne idegesítsük fel a másik embert?
Mire hazaértem a vérnyomásom felülről baszta a 200-at. Bevágtam magam után az ajtót és durcásan levágódtam a nappaliban.
-Szia cica!Mizujs? -köszönt Tom. Lustán letette magát mellém és átkarolta a vállamat.
-Mmm...szarságok.
-Mesélj! -utasított,mint valami kihallgatáson.
-Kitagadtak a családból! -mély levegőt vettem és végig simítottam a combomon.
-Azt hittem ezt már évekkel ezelőtt megcsinálták. -erőltetetten felnevetett,de aztán elkomorodott. -Sajnálom. Szar érzés lehet.
-Az is! -letöröltem egy könnycseppet. -Senki nincs akire támaszkodhatsz vagy akikhez haza mehetsz.
-A húgod a sógor nőd. -mosolyogva néztem Tom szép barna szemeibe,majd elterültem a kanapén és hozzábújtam. -Olyan jó,hogy itt vagytok nekem. A két über cuki bátyám, akiket nagyon szeretek!
Hülyeségeket filozofált,de jól esett hallani. Sőt még egész nyugodtan gondolt Billre. Lehet lassan belátja,hogy feleslegesen kakaskodnak Billel?. Ez megnyugtató. Jó érzés tudni,ha nálam nem,de náluk minden rendbe jön!!. Legalább életem két oszlopos férfi tagjával legyen jó a kapcsolatom és a ő kapcsolatuk is helyre jöjjön.
-Szeretlek Tomika! -motyogtam a mellkasán.
-Én is szeretlek cicuska. -megpaskolta a fenekemet.
-Nana! Ezt csak Billnek szabad!
-És nekem miért nem? He? He? Hee?
-Mert veled régen dugtam, Billel meg pár napja.
-Haha! Mire nem emlékszel te kis picsa!Amúgy: nem mindegy melyik Kaulitz farkal?
-Nem! -nyöszörögve a hátamra fordultam. Kényelmesen elhelyezkedtem, végül a fejemet Tom combjára hajtottam.
-Ez amúgy nem furi,hogy Billel,mind a ketten tudjuk milyen a puncid?
-Tom az csak egy éjszaka volt! Semmi több! Már az a hülyeség is majdnem a kapcsolatunk rovására ment.
-Jah. De jó volt. -elégedetten megnyalta az ajkait.
-Kösz!Eddig senki nem panaszkodott. -a hajamat kezdtem el csavargatni.
Tom mély levegőt vett és simogatni kezdett. A távolba meredt és valamin nagyon gondolkozott.
-Tomika? -halkan suttogtam.
-Kérdezhetek valami? Valami nagyon komolyat!
-Kérdezz!
-Szerinted kimenjek Skyler koncertjére?
-Sky a barátnőd! Kötelességed mellette állni élete -talán- legfontosabb eseményén! Szerintem menj el! Legalább Bill is megnyugszik.
-Pont Bill miatt nem akarok ki menni! Ezzel úgy érezné,hogy beismertem; öcsi fantasztikus ötleteid vannak!
-Mert nem?
-Néha... -Tom grimaszolt.
-Jó! Tény és való,hogy néha tényleg túlzásokba esik. -felültem és rácsaptam a combjára. -Tudod mit! Gyere el miattam! Én megkérlek arra,hogy gyere el! Nem Sky miatt,nem is Billért! Értem!
-Oké...De ettől még Bill basztatni fog.
-Majd leállítom!
-Ugyan mivel?
-Ha basztatod Tomot,akkor 2 hétig nincs szex! Megfelel?
-Basszus,szegény! -a fiú édesen felnevetett. -Ti csajok nagyon kemények vagytok.
-Ha nem lennék kemény akkor már rég 5 gyerekes egyedül álló anya lennék aki abból él,hogy minden éjszaka öreg faszok százait szopja le.
-Mmm...Ez rossz példa volt.
-Miért?
-Mert akit említettél az lehet,hogy az 5 gyerekéért teszi mind ezt. Emma, nem mindenki milliárdos.
-Ezt a témát hanyagoljuk! Utálom ezt a szegény vs. milliárdos filózgatást.
Tom megvonta a vállát. -Figyu! Milyen érzés szerelmesnek lenni?
-Mi van? Komolyan ezt kérdezed?
-Igen,mert...-megvakarta a tarkóját. -Nem vagyok biztos az érzéseimben. Úgy igazán soha nem voltam szerelmes lányba,csak a testükbe.
-Ahha! -értelmesen bólogattam. -Szerelmesnek lenni,olyan jó érzés. Bizseregsz tőle,görcsbe rándul a gyomrod, cuki rózsaszín felhőket látsz, a szíved őrülten kezd el verni.
-Ezt mind érzed amikor Billel vagy? Igazán szereted őt?
-Huu... nem tudom! Tom,mióta itthon vagytok azóta folyamatosan csak veszekszünk.
-Mert mind ketten fent hordjátok az orrotokat! És ahogy észrevettem, elefántot csináltok a bolhából.
-De nincs is időnk egymásra. Este és reggel találkozunk aztán: viszontlátás'! Én próbálkozom,de ő...Tegnap is: tonna számra állt a papírmunka,de még is kész voltam az egész napomat vele tölteni,de ő egyszerűen lepattintott.
-De cica! Meg kell értened,hogy nagyon szoros a Tokio Hotel időbeosztása és egyénileg talán Billé a legsűrűbb.
-Attól,hogy ő a Tokio Hotel frontembere még nem kellene úgy kezelnie,mint egy jól mutató dísztárgyat.Úgy érzem magam,mint egy alibiribi. Gyakorlatilag az egész Világ kihasználja őt.Ráadásul mintha megváltozott volna,olyan kis nyomi mostanában. -megtöröltem a szemem.Gyomromba iszonyatos görcs állt. Próbáltam lenyelni a könnyeimet. Felálltam és föl le kezdtem mászkálni. Tom csak magyarázott nekem. De valahogy képtelen voltam rá figyelni. A saját gondolataim már csak Bill körül jártak.
Sky szinte kiugrott a kocsiból és az elé szaladó Scottyval kezdett játszani. Bill egyenesen bement. Hallotta a hangokat és úgy gondolta megnézi kik beszélgetnek olyan elmélyülten. Mosolyra húzódtak ajkai ahogy meglátta Emmát Tom előtt állni. Ám boldogsága gyorsan elillant.
-Tom, lassan nem bírom mellette. Úgy érzem magam,mint egy ribanc aki csak az ágyban jó pár éjszakára. Olyanok vagyunk,mint a rossz házasok: csak a szex tart össze. Romantika? Egy,két csók és kész. Nem bújunk össze órákra,mint régen.
-Pedig összebújva alszotok.
-Néha. De mindegy! Majd,ha lesz ideje leülünk és mindent megbeszélünk.
-Hát azt nehezen. Ma beszéltem Daviddel és elmondta,hogy már rendezte Bill utazását. Jövő héten a Maldív-szigetekre megy.
-Hogy mi?
Bill nem bírta tovább hallgatni. Inkább átcsoszogott a konyhába. Úgy is hamarosan jön Emma és leordítja a fejét.
Próbált nem idegeskedni,ezért csinált egy kis teát. Felült a bárszékre és a távolba meredt.
Szeme sarkából látta,hogy Skyler belép a nappaliba és egy hangos sziasztok-kal üdvözli a társaságot. Akárhogy próbált figyelni nem hallott választ,de Sky még is boldogan vette célba a konyhát. Biztos volt valami susmus hiszen Emma és Tom is követte őt. Na már csak ez hiányzik. Bill mély levegőt vett. Azonnali haditerv készítésbe fogott.
-Helló öcsipöcsi! -Tom testvériesen vállba boxolta őt.
-Szia. -köszönt vissza. Remény teljesen ránézett ikrére és pont elkapta a tekintetét. -Tom, minden oké?
Tom értette mit is akar Bill. Nem szerette volna ezzel is terhelni testvérét ezért biztatóan bólintott. Az énekes hálásan megölelte ikrét.
A lányok elhűlve nézték,hogy a Kaulitz ikrek,hogy képesek egymás között beszélgetni szavak nélkül, a saját nyelvükön.
Emma megragadta az egyik karját és próbált eltűnni a konyhából,de az ikrek,mint a ragadozók úgy csaptak le rá a nézésükkel.Hívogató volt számára Bill. Szíve szerint megölelte volna,vagy ami még jobb: szerelmesen,szenvedélyesen,vadul,de még is érzékien megcsókolta volna. De nem tette!
-Szia kicsim! -köszönt Bill,mire Emmában még a a levegő is megfagyott. Végül lassan kinyögött egy szia-t.
Skyler körbenézett a társaságon.
-Mit szólnátok egy meghitt családi ebédhez? -műmosolyt erőltetett magára és ő is kezdte egyre nyomottabbnak érezni a hangulatot.
-Igazad van! -Emma a pultra csapott. -Kikúrt meghitt család vagyunk.
-Neked meg mi a szar bajod van? -Bill gyilkos tekintettel nézte a lányt.
-Még kérdezed?
-Én csak kedves próbáltam lenni. -Sky összefonta karjait a melle előtt.
-Nem áll jól! -Em felkapta a cigis dobozát és kiviharzott a teraszra.
-Basszus! Mi baja van? -Bill értetlenül nézett Tomra. A gitáros nagy levegőt vett,majd belekezdett: -Beszélgettünk az előbb és mesélte,hogy kitagadták a családjából és veled sincs minden rendben.
-Velem? -az énekes szemei kikerekedtek. -Még is mi?
-Szerintem ezt nem tőlem kellene megkérdezned hanem magadtól,meg persze Emmától.
-Jól van. Majd beszélek vele.
-Nem majd! Most! -Tom nyomatékosította az utolsó szót. Bill nyöszörögve mászott le a székről. Ikre még egyszer utána szólt: -Az igazi,régi Bill nem nyöszörögne,ha Emmáról van szó. Arról a lányról akit szeret...
-Mi a fasz?
-Menj csak!!. -Tom biztatóan mosolygott és integetett.
Bill kedvetlenül lötyögött ki a teraszra. Oda sétált Emma mellé,aki a fa korlátnak támaszkodva meredt maga elé,könnyes szemekkel. Ujjai közt cigaretta füstölgött
Az énekes ugyan úgy támasztotta meg magát,mint barátnője. Hátranyúlt a farzsebébe és előhalászott egy cigit és meggyújtotta.
Hosszú percekig csak ott álltak egymás mellet. Válluk néha összeért amikor egyik lábukról a másikra helyezték testsúlyukat. Igazság szerint Bill azt se tudta mit mondjon, vagy,hogy miként szólítsa meg a lányt. Mondja neki azt,hogy hé! Kicsim, mi a baj? vagy legyen bunkó és kérje számon az előbbi incidenst hátha arra hajlandó lesz válaszolni? Annak a veszélye is fent állt,hogy Emma semmire nem lesz hajlandó válaszolni,csak durcásan,puffogva elvonul. Végül összeszedte minden gondolatát: -Cicám, elmondod mi bánt?
Cicám továbbra sem nézett rá. De legalább válaszolt: -Kitagadtak.
-Ch... várható volt.
-Nekem nem! Annyira megalázó...
-Szerinted Skylernek nem megalázó,hogy ilyen undok módon beoltottad őt?
-Leszarom!
-Emma, ne csináld már! Levegőt venni sincs időm,de azért itt vagyok,hogy beszéljük meg a problémáidat. Nem az enyémet hanem a tiédet!
-Nekem kurvára de nem Skyler a problémám.
-Akkor miért rajtra vezeted le a feszültséget?
-Egyszer visszaszóltam neki,mert nem tetszett amit mondott. Most ezért kövezzetek meg!
-Ha nem Sky-al van bajod akkor kivel, vagy mivel?
-Látod pont ez a bajom,hogy te semmit nem látsz. Éled a Világod: interjút adsz,turnézol,koncertezel,utazgatsz jobbra,balra.
-Mi van vele?
-Nem veszed észre,hogy te vagy a bajom! Nem foglalkozol velem és az érzéseimmel. Nekem szükségem van egy kis figyelemre.
-Ahha. És nem gondolod,hogy benned is lehetne egy kis megértés? Unom az örökös hisztit és a veszekedést a figyelem hiányodról.-Billnek nem volt hangulata se ereje ehhez az egészhez. Elnyomta a csikket, ellökte magát a korláttól,és elindult volna. Emma agya dolgozni kezdett és átforgatott minden megemésztlen dolgot.
-Bill... -motyogta Emma miközben felült a korlátra. -Izé....légyszi ne menj el.... Sajnálom,hogy ezzel bombázlak mindég! Most tényleg szarul érzem magam ez miatt,de szerintem meg tudjuk oldani.Együtt mindenre képesek vagyunk,igaz? Mellesleg; köszönöm,hogy kijöttél hozzám,nagyon jól esett! És az it köszönöm,hogy te vagy nekem!-lassan,alig hallhatóan nyögte ki ezeket a szavakat,de Billnek nem kellet több.Elérzékenyült ahogy Emma tágra nyílt,kétségbeesett szemeibe nézett. Oda lépett a lányhoz,átkarolta a derekát,majd úgy igazán Billesen megcsókolta. Emma megremegett szerelme karjaiban,miközben egy kósza könnycsepp gördült végig kipirosodott arcán.
